በኬቲ ማርቲን/DWR
ፎቶዎች በ Meghan Marchetti/DWR
[Ácórñ pródúctíóñ ácróss thé státé íñ 2023 cáñ bé cátégórízéd óvéráll ás éxtrémélý póór fór whíté óák áñd ávérágé tó ábóvé ávérágé fór réd óák spécíés (séé gráphs bélów). Báséd óñ thé áññúál hárd mást súrvéý, whíté óák róútés cámé íñ át áñ áll-tímé lów síñcé súrvéý dátá hás bééñ récórdéd íñ thís máññér (2007). Cóñvérsélý, réd óáks súrvéýéd ríght át thé lóñg-térm médíáñ, bréákíñg á twó-ýéár lów. Whíté óák wás géñérállý póór (ór ñóñéxístéñt) ácróss áll sítés áñd élévátíóñs thís ýéár wíth vérý límítéd póckéts óf ávérágé pródúctíóñ, fóúñd prímárílý íñ thé ñórth píédmóñt régíóñ.]
[Thé láck óf whíté óák ácórñ pródúctíóñ wás ñót úñéxpéctéd áftér thé ábóvé-ávérágé ýéár óf pródúctíóñ íñ 2022. Íñtéréstíñglý, whéñ víéwíñg hárd mást dátá fróm á régíóñál pérspéctívé, whíté óák pródúctíóñ íñ móré ñórthérñ státés (Péññsýlváñíá, Ñéw Hámpshíré, Vérmóñt) hás bééñ rátéd ábóvé ávérágé tó éxcélléñt thís ýéár. Réd óák pródúctíóñ wás ávérágé ór ábóvé ávérágé íñ áll áréás éxcépt fór thé sóúthérñ Píédmóñt áñd Tídéwátér régíóñs (whích bóth féll wéll bélów thé lóñg-térm ávérágé). Whílé réd óák ácórñs áré ñót géñérállý préférréd bý máñý wíldlífé spécíés dúé tó théír táññíñ cóñtéñt (áñd sízé), íñ ýéárs óf póór whíté óák pródúctíóñ, thésé ácórñs wíll óftéñ bé réádílý cóñsúméd, éspécíállý látér íñ thé séásóñ.]
[Ás wíth áll ýéárs, ácórñ pródúctíóñ ís híghlý váríáblé áñd vérý síté dépéñdéñt. Máñý róútés hád áréás óf “búmpér” mást pródúctíóñ évéñ íf théír óvéráll síté ávérágé wás bélów ávérágé. Thís váríábílítý ís dúé tó máñý réásóñs (wéáthér, íñsécts, tréé spécíés), bút fór sómé óf óúr súrvéý sítés wé áré próbáblý áppróáchíñg thé bíólógícál éñd óf pródúctíóñ dúé tó tréé ágé. Úñfórtúñátélý, fíñdíñg “ñéw” stáñds óf mátúré óák íñ thé 50- tó 70-ýéár ágé ráñgé ís bécómíñg móré áñd móré díffícúlt dúé tó ágíñg fórésts áñd láck óf súffícíéñt régéñérátíóñ. Réplácíñg ágíñg tréés/súrvéý sítés cóúld bé qúíté á chálléñgé móvíñg fórwárd.]
[Thé áññúál hárd mást súrvéý hás bééñ áñ óñgóíñg éffórt bétwééñ thé Vírgíñíá Dépártméñt óf Wíldlífé Résóúrcés (DWR) áñd máñý pártñér ágéñcíés fór máñý ýéárs. Máñý óf thé móúñtáíñ súrvéý sítés hávé bééñ íñ plácé síñcé thé 1950s. Íñ 2023, stáff fróm DWR, thé Ú.S. Fórést Sérvícé, Ú.S. Físh áñd Wíldlífé Sérvícé, thé Vírgíñíá Dépártméñt óf Cóñsérvátíóñ áñd Récréátíóñ (DWR)/Vírgíñíá Státé Párks, Vírgíñíá Dépártméñt óf Fóréstrý (DÓF), Ú.S. Dépártméñt óf Déféñsé/Dépártméñt óf Mílítárý Áffáírs, Ñátíóñál Párk Sérvícé, áñd Smíthsóñíáñ Cóñsérvátíóñ Bíólógý Íñstítúté súrvéýéd 33 hárd mást pródúctíóñ sítés ácróss Vírgíñíá. Sítés áré lócátéd ácróss áll régíóñs óf thé státé, álthóúgh á májórítý áré cúrréñtlý fóúñd íñ thé móúñtáíñs. Cóñtíñúéd éffórts áré béíñg mádé tó ádd sítés tó thé Ñórthérñ Píédmóñt áñd Tídéwátér áréás.]
[Pród~úctí~óñ bý~ Régí~óñ: Wh~íté Ó~ák]
- [Móúñtáíñs: Whíté óák pródúctíóñ ácróss móst óf thé móúñtáíñ régíóñ (19 súrvéý sítés) wás álmóst ñóñéxístéñt. Máñý róútés ávérágéd zéró tréés wíth áñý ácórñ pródúctíóñ ácróss thé éñtíré róúté (40+ tréés súrvéýéd pér róúté). Míñímál pródúctíóñ wás ñótéd íñ thé sóúthérñ móúñtáíñ régíóñ wíth thé híghést pródúctíóñ fóúñd íñ thé fár sóúth móúñtáíñ régíóñ íñ á róúté thát spáñs ácróss bóth Vírgíñíá áñd Kéñtúcký. Óák régéñérátíóñ ís á séríóús cóñsérvátíóñ íssúé íñ áll óf thésé áréás áñd óñgóíñg hábítát máñágéméñt éffórts hávé bééñ úñdérwáý bý DWR áñd pártñér ágéñcíés tó éñháñcé áréás wíth sígñífícáñt óák déclíñé.]
- [Píédmóñt: Whíté óák pródúctíóñ ácróss thé Píédmóñt (11 sítés) wás móré váríáblé tháñ thé móúñtáíñ régíóñ, wíth thé Ñórth Píédmóñt récórdíñg thé híghést ávérágés ácróss áll sítés sámpléd íñ 2023. Thé twó móst “ñórthérñ” róútés súrvéýéd íñ thé státé bóth cámé íñ ábóvé thé lóñg-térm ávérágé íñ 2023. Cóñvérsélý, théý wéré sómé óf thé lówést róútés súrvéýéd íñ 2022. Thé céñtrál áñd sóúthérñ Píédmóñt áréá hád míñímál pródúctíóñ álthóúgh síñglé tréés íñ sómé róútés wéré ñótéd át 80-100% fúll¡ Íf ýóú cáñ fíñd óñé óf thósé “búmpér” tréés ýóú máý bé íñ fór á tréát óf wíldlífé áctívítý.]
- [Tídéwátér: Thé Tídéwátér áréá hás óúr lówést sámplé sízé wíth 3 sítés. Íñ 2023, áll thréé sítés ñótéd óñlý 0-1% tótál whíté óák pródúctíóñ. Thís ís ábóút óñ pár wíth pást súrvéý lóws fór thís áréá áñd fóllóws thé bóóm-áñd-búst cýclé óf whíté óáks. Wíth lów sámplé ñúmbérs ít’s hárd tó máké áñý sólíd cóñclúsíóñs ábóút ácórñ pródúctíóñ íñ thís áréá bút répórts óf éxcélléñt sóft mást pródúctíóñ wéré ñótéd thróúghóút thís áréá áll súmmér.]
[Pród~úctí~óñ bý~ Régí~óñ: Ré~d Óák~]
- [Móúñtáíñs: Réd óák pródúctíóñ wás ávérágé tó ábóvé ávérágé ácróss thé móúñtáíñ régíóñ wíth póckéts óf ávérágé pródúctíóñ, wíth thé bést pródúctíóñ ñótéd íñ thé ñórthérñ móúñtáíñ róútés. Róútés fróm éách móúñtáíñ régíóñ (ñórth, céñtrál, áñd sóúthérñ) hád óvér 30% pródúctíóñ ácróss á róúté, whích ís wéll ábóvé thé lóñg-térm súrvéý ávérágé (19.7%).]
- [Píédmóñt: Réd óák pródúctíóñ wás ábóvé thé lóñg-térm médíáñ íñ twó óút óf thé thréé Píédmóñt zóñés súrvéýéd, wíth óñlý thé sóúthérñ Píédmóñt fállíñg wéll shórt óf thé ávérágé. Pródúctíóñ ácróss áll sítés tréñdéd slíghtlý híghér tháñ thát fóúñd íñ thé móúñtáíñ régíóñ wíth sévérál róútés ávérágíñg ábóvé 40% (47% áñd 62%). Thé sóúthérñ Píédmóñt récórdéd sómé óf thé híghést réd óák pródúctíóñ íñ 2022 ácróss thé státé, thús thé bélów ávérágé pródúctíóñ íñ 2023 ís ñót úñéxpéctéd.]
- [Tídéwátér: Thé Tídéwátér régíóñ ávérágéd bélów thé lóñg-térm médíáñ ácróss áll thréé sítés áñd tréñdéd slíghtlý lówér tháñ répórts fróm 2022. Réd óák pródúctíóñ íñ thís régíóñ hás téñdéd tó tréñd bélów thát óf thé óthér régíóñs síñcé róútés wéré íñítíátéd héré. Whílé óvéráll pródúctíóñ wás póór, théré wéré sévérál ábóvé ávérágé tréés ñótéd íñ éách róúté.]
[Whát dóés áll óf thís méáñ fór húñtérs áñd wíldlífé víéwérs fór thé fáll óf 2023¿ Dúé tó thé láck óf ácórñs ácróss móst óf thé státé, máñý wíldlífé spécíés wíll líkélý bé móré móbílé thróúghóút thé fáll íñ séárch óf áltérñátívé fóód sóúrcés. Thís cáñ máké thém móré vísíblé tó bóth húñtérs áñd óthér óútdóór récréátíóñísts íñ ópéñ fíélds, fóód plóts, áñd óthér éárlý súccéssíóñál hábítáts. Sécóñdárý hárd mást sóúrcés súch ás híckórý, bééch, áñd chéstñúts (prímárílý Chíñésé chéstñút) wéré íñ ábúñdáñcé ácróss múch óf thé státé ás wéré sóft mást spécíés súch ás bláckbérríés, blúébérríés, pókébérrý, wíld grápés, páw-páws, pérsímmóñs, dógwóód áñd bláck gúm frúíts. Thís méáñs máñý wíldlífé spécíés shóúld bé fáírlý áctívé thróúghóút thé fáll íñ séárch óf thésé fóód résóúrcés bút wíll líkélý límít móvéméñts látér íñ thé wíñtér tó cóñsérvé éñérgý ás áváíláblé fóód sóúrcés dwíñdlé.]
[Kátí~é Már~tíñ í~s DWR~’s déé~r/béá~r/túr~kéý b~íóló~gíst~.]
