ከፍተኛ የቨርጂኒያ ውሃዎች ለትሮፊ Largemouth ባስ በ 2022

[Fráñ~cís P~étér~sóñ r~écór~déd t~hís 25.5" l~árgé~móút~h íñt~ó thé~ Vírg~íñíá~ Óñlí~ñé Áñ~glér~ Récó~gñít~íóñ P~rógr~ám áf~tér c~átch~íñg í~t íñ B~ríér~ý Cré~ék Lá~ké.]

በአሌክስ ማክሪክርድ/DWR

[Thé Vírgíñíá Dépártméñt óf Wíldlífé Résóúrcés (DWR) ís táskéd wíth máñágíñg fréshwátér físhéríés ácróss thé státé óf Vírgíñíá úsíñg bést áváíláblé scíéñcé. Óúr bíólógísts útílízé á váríétý óf físhéríés méthódólógý tó cólléct íñfórmátíóñ óñ thé héálth óf óúr físhéríés. Dátá dérívéd fróm scíéñtífíc físhéríés méthódólógý ís kñówñ ás físhérý-íñdépéñdéñt dátá áñd ís kéý tó máñágíñg óúr físhéríés fór thé bést íñtérést óf thé públíc. Éxámplés óf físhérý-íñdépéñdéñt súrvéýs íñclúdé éléctrófíshíñg, gíll ñéttíñg, áñd tráp ñéttíñg súrvéýs thát óúr bíólógísts ímpléméñt tó máñágé thésé públíc résóúrcés. Áddítíóñállý, áñglér-dérívéd dátá ór físhérý-dépéñdéñt dátá ís dátá thát ís cólléctéd fróm récréátíóñál áñd ór cómmércíál sóúrcés. Físhérý-dépéñdéñt dátá cáñ álsó pláý á rólé íñ thé máñágéméñt óf óúr físhéríés.]

[Thé Óñlíñé Vírgíñíá Áñglér Récógñítíóñ Prógrám (ÓVÁRP) ís óñé úñíqúé sóúrcé óf físhéríés-dépéñdéñt dátá thát óúr ágéñcý cóllécts áññúállý. Thé ÓVÁRP ís á vólúñtárý prógrám whéré áñglérs cáñ bé récógñízéd fór thé cátch óf tróphý-sízéd fréshwátér físh. Dífféréñt míñímúm léñgths áñd wéíghts áré réqúíréd tó réách tróphý “cítátíóñ” sízé fór thé 30 dífféréñt spécíés íñ thé prógrám. Óf pártícúlár íñtérést tó Vírgíñíá áñglérs áré thé ñúmbérs óf cítátíóñ lárgémóúth báss áñd smállmóúth báss thát áré cáúght áññúállý.]

[Lárgémóúth báss múst bé á míñímúm óf 22″ tó bé á léñgth cítátíóñ áñd 8 póúñds tó bé á wéíght cítátíóñ. Smállmóúth báss múst bé á míñímúm óf 20″ tó bé á léñgth cítátíóñ áñd 5 póúñds tó bé á wéíght cítátíóñ. Ýóú cáñ récéívé á cítátíóñ fór éíthér léñgth ór wéíght—ór bóth—bút wé áré tálkíñg ábóút trúlý lárgé spécíméñs fór bóth spécíés héré¡ Bélów áré thé lísts óf thé tóp fívé wátérbódíés bý tótál ñúmbérs óf báss cítátíóñs fróm 2022 fór lárgémóúth báss. (Stáý túñéd ñéxt móñth fór thé sámé íñfórmátíóñ ábóút smállmóúth báss.) Ít shóúld bé ñótéd thát thís ís á vólúñtárý prógrám báséd óñ thé hóñór sýstém. Ñót évérý cítátíóñ cáúght íñ Vírgíñíá ís éñtéréd íñtó thé prógrám, só thís ís símplý á réfléctíóñ óf thé dátá cólléctéd fróm thé pást ýéár wíthíñ ÓVÁRP.]

[Thé t~óp fí~vé wá~térb~ódíé~s rát~éd bý~ tótá~l ñúm~bérs~ óf lá~rgém~óúth~ báss~ cítá~tíóñ~s cáú~ght í~ñ 2022:]

1. [Sáñdý Rívér Résérvóír pródúcéd 16 cítátíóñ lárgémóúth báss íñ 2022, gívíñg thís ímpóúñdméñt thé #1 ráñkíñg ás thé lócátíóñ fór cítátíóñs lást ýéár. Sáñdý Rívér Résérvóír ís á 740-ácré wátér súpplý ímpóúñdméñt lócátéd íñ Príñcé Édwárd Cóúñtý júst éást óf Fármvíllé. Wíth cóñstrúctíóñ cómplétéd íñ 1994, thís rélátívélý ñéw ímpóúñdméñt ís á scéñíc résóúrcé ñéstléd íñ thé róllíñg hílls óf Vírgíñíá’s Píédmóñt. Á váríétý óf hábítáts súppórt á róbúst lárgémóúth báss pópúlátíóñ, íñclúdíñg stáñdíñg tímbér, súbmérgéd áqúátíc végétátíóñ, stúmps, dówñéd tréés, fláts, áñd dróp-óffs. “Sáñdý Rívér Résérvóír ófférs lárgémóúth áñglérs á úñíqúé cómbíñátíóñ óf hígh cátch rátés áñd thé óppórtúñítý tó cátch qúálítý físh,” sáíd Húñtér Hátchér, DWR físhéríés bíólógíst. “Cítátíóñ récórds fróm 2022 révéál whát máñý íñ céñtrál áñd sóúthsídé Vírgíñíá hávé kñówñ fór ýéárs. Sáñdý ís á bíg báss fáctórý wórthý óf évérý bít thé áccláím íts sístér láké, Bríérý Créék, júst dówñ thé róád récéívés.”]
2. [Smíth Móúñtáíñ Láké míght bé bést kñówñ fór íts tróphý strípéd báss físhérý, bút áñglérs séárchíñg fór tróphý lárgémóúth báss shóúld ñót óvérlóók thís tóp déstíñátíóñ. Smíth Móúñtáíñ Láké ráñkéd #2 fór cítátíóñ lárgémóúth wíth 12 béíñg cáúght íñ 2022. Thís scéñíc ímpóúñdméñt ís lárgé, át 20,600 ácrés, áñd lócátéd íñ Bédfórd áñd Fráñklíñ cóúñtíés. Smíth Móúñtáíñ Láké próvídés déépér wátér hábítát íñ áddítíóñ tó róck shóáls, súbmérgéd brúsh pílés, fálléñ tréés, DWR hábítát strúctúrés, cóvés, áñd ñúméróús bíg póíñts. Íñ thé spríñg, áñglérs cáñ tárgét bóát dócks áñd píérs (júst rémémbér tó bé cóúrtéóús tó lócál láñdówñérs). Smíth Móúñtáíñ ís óñé óf thé lárgé ímpóúñdméñts íñvólvéd íñ DWR’s F1 lárgémóúth báss prógrám, whích ís áíméd át éñháñcíñg thé qúálítý óf lárgémóúth báss físhéríés íñ Vírgíñíá. “DWR éléctrófíshíñg cátch rátés íñ 2022 fór lárgémóúth báss éíght íñchés áñd lárgér wéré thé híghést récórdéd síñcé thé cúrréñt sámplíñg prótócól wás éstáblíshéd íñ 2000,” sáíd Dáñ Wílsóñ, DWR físhéríés bíólógíst. “Áddítíóñállý, thé ñúmbérs óf lárgér báss íñcréáséd tó thé híghést lévéls íñ 2018 áñd hás rémáíñéd stáblé thróúgh 2022.”]
   

   [Sámú~él Jó~hñsó~ñ cáú~ght t~hís 23.75″ l~árgé~móút~h fró~m Smí~th Mó~úñtá~íñ Lá~ké íñ~ 2022 áñd s~úbmí~ttéd~ ít tó~ thé V~írgí~ñíá Ó~ñlíñ~é Áñg~lér R~écóg~ñítí~óñ Pr~ógrá~m.]

3. [Húñtíñg Rúñ Résérvóír, lócátéd íñ Spótsýlváñíá Cóúñtý, ís á 420-ácré wátér súpplý résérvóír thát hás bééñ ópéñ tó thé públíc síñcé 2007. Thís ímpóúñdméñt pródúcéd 11 cítátíóñ lárgémóúth báss cátchés íñ 2022, gívíñg ít thé #3 spót íñ thé tóp fívé wátérbódíés ráñkíñg. Áñglérs shóúld ñóté thát théý ñééd tó hávé áñ áccéss pérmít fróm Spótsýlváñíá Cóúñtý tó físh thís résérvóír. Thís ís á góód déstíñátíóñ fór áñglérs tó chásé lárgémóúth báss, ás DWR sámplíñg hás shówñ áñ íñcréásíñg tréñd íñ cátch rátés óvér thé lást féw ýéárs. Íñ áddítíóñ tó cháñcés át tróphý báss, áñglérs wíll fíñd áñ ábúñdáñcé óf twó- tó thréé-póúñd físh óñ thís smállér ímpóúñdméñt. “Thé résérvóír álwáýs hád á pléthórá óf góód hábítát, íñclúdíñg cópíóús stáñdíñg tímbér áñd cóñtráctór-créátéd brúsh pílés, bút thé físhérý wás prédátór-héávý fróm thé bégíññíñg,” sáíd Jóhñ Ódéñkírk, DWR físhéríés bíólógíst. “Thróúgh múltíplé rémédíál stóckíñgs óf váríóús fórágé spécíés (áñd rémóvál óf smáll báss fór sévérál éárlý ýéárs), thís báss pópúlátíóñ ís ñów réáchíñg íts fúll pótéñtíál, áñd Húñtíñg Rúñ cáñ bé régárdéd ás á légítímáté tróphý déstíñátíóñ.”]
4. [Bríérý Créék Láké ís lócátéd wíthíñ DWR’s Bríérý Créék Wíldlífé Máñágéméñt Áréá íñ Príñcé Édwárd Cóúñtý. Thís 845-ácré láké hás lóñg bééñ pópúlár ámóñgst áñglérs tárgétíñg tróphý lárgémóúth báss, áñd ñíñé cítátíóñs wéré cáúght héré íñ 2022. Régúlátíóñs óñ Bríérý Créék hélp tó súppórt thís tróphý físhérý wíth á prótéctívé slót óf 16-24″. Bág límíts áré stíll fívé físh pér dáý, bút óñlý óñé cáñ bé ábóvé 24 íñchés. Spríñgtímé ís thé bést tímé óf ýéár tó chásé tróphý lárgémóúth báss óñ Bríérý Créék. “Évéñ thóúgh Bríérý Créék máý bé á shádów óf íts fórmér sélf, whích chálléñgéd thé lárgémóúth báss státé récórd íñ thé éárlý 2000s, thé láké cóñtíñúés tó túrñ óút tróphý sízé físh át á réspéctáblé ráté rélátívé tó óthér lákés áróúñd thé cómmóñwéálth,” sáíd Húñtér Hátchér, DWR físhéríés bíólógíst. “Bríérý ófférs áñglérs á chálléñgé wíth ábúñdáñt stáñdíñg tímbér thát mákés évérý íñch óf thé láké lóók físhý. Fór bést súccéss, táké ñóté óf fórágé áctívítý áñd tárgét créék cháññéls áñd óthér áréás wíth dístíñct dépth cháñgés.”]
5. [Lócátéd íñ Súffólk, Vírgíñíá, thé 1,265-ácré Wéstérñ Bráñch Résérvóír ís thé lárgést óf Ñórfólk’s wátér-súpplý lákés. Áñglérs shóúld bé áwáré thát thé cítý óf Ñórfólk dóés réqúíré á bóát pérmít fór físhíñg thís láké. Ñíñé cítátíóñ lárgémóúth báss wéré cáúght íñ Wéstérñ Bráñch Résérvóír íñ 2022, gívíñg ít á plácé íñ thé tóp fívé líst fór ñúmbérs óf cítátíóñ báss. Thís láké ñót óñlý próvídés áñglérs wíth óppórtúñítíés tó tárgét tróphý lárgémóúth báss, bút álsó pródúcés lóts óf twó- tó fóúr-póúñd físh. Áddítíóñállý, évérý ýéár Wéstérñ Bráñch pródúcés lóts óf cítátíóñ-sízéd rédéár súñfísh, whích ís áñ áddéd bóñús fór áñglérs lóókíñg fór á dívérsé físhíñg éxpéríéñcé. Láté wíñtér íñtó éárlý spríñg próvídés áñglérs thé bést óppórtúñítý át táñglíñg wíth á trúlý bíg lárgémóúth báss át Wéstérñ Bráñch.]

---

[Áléx~ McCr~ícká~rd ís~ DWR’s~ Áñgl~íñg É~dúcá~tíóñ~ Cóór~díñá~tór. C~héck~ óút h~ís Fí~shíñ~g Rép~órts~ óñ Ýó~úTúb~é¡]

• ጃኑዋሪ 12 ቀን 2023 ዓ.ም